A lovagi felszerelés: A SISAK

A felszerelés darabjai webboltunkban megrendelhető!
 

Az ember legnemesebb és legsérülékenyebb része a feje. Nem voltak ez alól kivételek a középkori harcosok sem, így mindig is igyekeztek minél jobb sisakot húzni. Egy szép, díszes sisaknak rangjelző szerepe is volt. Nézzük hát, hogyan változtak a középkori lovagi sisakok.
Kezdjük nyugatról! A vikingek, ill. normannok lettek a nyugat-európai hadviselés legmeghatározóbb népei, az ő fegyverzetükből alakult ki a klasszikus lovagi felszerelés.
Eleinte az ügyetlenebb technológia miatt sok kis darabból szegecselték össze a félgömb-szerű sisakharangot, ami gyakran sodrony nyak- és arcvédővel és merev orrvédő vassal egészült ki.
FIGYELEM!!!
A vikingek soha nem hordtak szarvas sisakot. Még nem sikerült kideríteni honnan származik ez a kultúrtörténeti tévedés, de képzeljük csak el, mit okozhat egy szarv. A sisak elsősorban nem a keménységével véd, hiszen bármilyen erős vasat is át lehet ütni, hanem olyan alakúra készítik, hogy a vágás lecsússzon róla.
A sodronypáncél elterjedésével néha csak sodrony-csuklyát vettek a lovagok, de többnyire egyszerű félgömb alakú, orrvédő nélküli, vagy kúpos normann sisakot viseltek.
Az 1200-as évekre elterjedt a fazék-sisak. Ez teljesen körbevette és védte viselője fejét, csak a szűk szemnyíláson lehetett kilátni. Ekkor terjedtek el a tollforgók, sisakdíszek. Ez már néha a lovag címeralakját ábrázoló kis szobrocska lett.
A XIV. században használták az üst-sisakot, ami hasonló volt a fazék-sisakhoz csak annál sokkal nagyobb volt. Ezt egy kis félgömb-sisakra vették rá, súlya a vállakon nyugodott,és a páncélhoz erősítették. Valószínűleg csak lovasrohamokhoz használták, hiszen közelharcban fontosabb a mozgékonyság. Nem is volt sokáig divatban, hanem inkább a kisebb sisakokat szerelték fel mozgatható sisak-rostéllyal.
A középkori lovagság egész a lőfegyver megjelenéséig használta a rostélyos sisakokat, igaz a legkülönbözőbb formák alakultak ki.

 


 

 A XV. század két fő lovagi sisaktípusa az inkább német területen elterjedt salade (balra)és az armet (jobbra).
Végül aztán az ágyú elterjedésével a vértezetek rohamos fogyókúrának indultak és a Magyarországon kialakult huszár-sisak terjedt el Európa-szerte és tartotta magát még több száz évig.
Ázsiában egész másként történtek a dolgok. Szinte semmi változás nem történt a fegyverzetek terén, évszázadokon keresztül. A keleti harcosok fontosabbnak tartották a mozgékonyságot.
A sisakok terén is talán csak a bőr-sisakokat váltották fel  a vas fejfedők, ill. a legjobb védelmet nyújtó vezéri sisakok szerkezetileg igen hasonlítanak a huszár-sisakra.
Mindezek mellett használták az egyszerűbb félgömb vagy csúcsos, sodrony-nyakvédős darabokat, egész addig amíg a lovas vitézek végképp alul nem maradtak a haditechnika fejlődésével szemben.
Érdekesség azonban hogy a turbán gyakran sokkal nagyobb védelmet nyújt a vágásokkal szemben, mint az acél sisak. A magyar végvári vitézek körében is a török elleni harcokban jött divatba a fejlevágás szokása. Amíg a legerősebb sisakot is be lehet hasítani, addig a vastag turbán elnyeli a legerősebb ütés erejét is, így a harcban az ellenség sokkal védtelenebb nyakát vették célba.
Magyarországon azonban folyamatosan használták mind a keleti mind a nyugati típusú sisakokat is. Hozzánk folyamatosan érkeztek a keleti népek akik előbb utóbb letelepedtek és beolvadtak a magyarságba, szokásaikkal is gazdagítva kultúránkat.

A felszerelés darabjai webboltunkban megrendelhető!

Szólj hozzá! Címkék: felszerelés kultúra lovag hagyomány termékek lovagi felszerelés
 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...